Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja

Donald Trump neve sokak számára ismerősen cseng, főként a globális kereskedelem és vámok világában. Amikor a kínai kereskedelmi vásárokon és nagykereskedelmi piacokon említik a nevét, sokan csak mosolyognak. Az Egyesült Államok elnöke által bevezetett 145%-os vámok nem váltottak ki félelmet a kínai kereskedők körében, sőt, inkább arra ösztönözték a kínai nacionalisták egy csoportját, hogy gúnyos mémeket és vírusvideókat készítsenek, amelyekben Trump és más neves személyek, mint JD Vance alelnök és Elon Musk, láthatóak, amint cipőket és iPhone-okat szerelnek össze.

Kína nem úgy viselkedik, mint egy olyan ország, amely gazdasági fájdalmakkal néz szembe, és Xi Jinping elnök világossá tette, hogy Peking nem fog visszakozni. „Több mint 70 éve Kína mindig is a saját erejére és kemény munkájára támaszkodott a fejlődés érdekében… soha nem támaszkodott senki ajándékaira, és nem fél semmilyen ésszerűtlen elnyomástól” – mondta az elnök a hónap során. Xi önbizalma részben abból fakad, hogy Kína ma már sokkal kevésbé függ az Egyesült Államokból származó exporttól, mint 10 évvel ezelőtt. Azonban Trump politikai játszmái és vámemelései olyan nyomáspontra hatnak, amelyek már léteznek Kína saját, gyengélkedő gazdaságában.

Kínában a lakáspiaci válság, a munkanélküliség növekedése és az elöregedő népesség miatt az emberek nem költenek annyit, amennyit a kormány szeretne. Xi 2012-ben került hatalomra azzal az álommal, hogy Kínát megújítja, de ez most komoly próbák elé néz – nem csupán az amerikai vámok miatt. A kérdés az, hogy Trump vámjai elfojtják-e Xi gazdasági álmait, vagy képes lesz-e az akadályokat lehetőségekké alakítani.

Kína, amelynek népessége 1,4 milliárd, elvileg hatalmas belső piaccal rendelkezik. Azonban a helyzet bonyolultabb, mert az emberek nem hajlandók költeni a gazdasági bizonytalanság miatt. Ez a helyzet nem a kereskedelmi háború következménye, hanem a lakáspiaci összeomlásé. Sok kínai család élete megtakarításait fektette be otthonába, hogy aztán az árak drámaian csökkenjenek az utolsó öt évben. A lakásépítők továbbra is építkeztek, miközben a piac összeomlott, és a szakértők szerint Kínában annyi üres lakás van, hogy azzal akár 3 milliárd ember is elférne.

Az üres projektek látványa sok kínai tartományban szembetűnő: hatalmas, üresen álló betonépületek sorakoznak, amelyeket „szellemvárosoknak” neveznek. Néhány helyen a lakások már szépen berendezettek, de este, mikor a lámpák nem világítanak, láthatóvá válik, hogy a lakások üresek. A kormány öt éve lépett közbe, hogy korlátozza a fejlesztők kölcsönképességét, de a lakásárak csökkenésével és a fogyasztói bizalom csökkenésével a kár már megtörtént. A Reuters februári felmérése szerint a lakásárak idén 2,5%-kal csökkennek.

A középosztálybeli kínai családok nemcsak a lakásárak miatt aggódnak, hanem a nyugdíjlehetőségeik miatt is. A következő évtizedben körülbelül 300 millió ember, akik jelenleg 50 és 60 év közöttiek, elhagyják a munkaerőpiacot, és a 2019-es becslések szerint a kormány nyugdíjalapja 2035-re kifogyhat. Ezen kívül sok fiatal, köztük egyetemi végzősök, nehezen találnak munkát. Az augusztusi hivatalos adatok szerint a 16 és 24 év közötti városi lakosok közül több mint egyötöd munkanélküli Kínában.

A probléma az, hogy Kína nem tud egyik napról a másikra átállni az Egyesült Államoknak eladott termékek helyi vásárlók számára történő értékesítésére. „Tekintettel a gazdaságra nehezedő nyomásra, valószínűtlen, hogy a belső fogyasztás jelentősen bővülhet rövid távon” – mondta Nie Huihua professzor a Renmin Egyetemen. „Az exportot a belső keresletre való helyettesítése időt igényel.” Zhao Minghao professzor, a Fudan Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának helyettes vezetője szerint „Kína nem vár túl sokat a Trump-adminisztrációval folytatott tárgyalásoktól… A valódi csata a belső politikák kiigazításában rejlik, például a belső kereslet fokozásában.”

A kormány, hogy élénkítse az lassuló gazdaságot, milliárdokat jelentett be gyermektartási támogatásokra, a bérek növelésére és jobb fizetett szabadságokra. Emellett egy 41 milliárd dolláros programot indítottak, amely kedvezményeket kínál a fogyasztói elektronikai termékek és elektromos járművek vásárlására, hogy ösztönözzék a vásárlást. Zhang Jun professzor, a Fudan Egyetem közgazdaságtan tanszékének dékánja azonban úgy véli, hogy ez nem fenntartható. „Szükség van egy hosszú távú mechanizmusra” – mondja. „Azt kell elérnünk, hogy a lakosok rendelkezésre álló jövedelme növekedjen.”

Ez sürgős Xi számára. Az a jólét, amelyet 13 évvel ezelőtt ígért, még nem valósult meg. Xi tisztában van azzal is, hogy Kínának egy elkeseredett fiatal generációja van, amely aggódik a jövője miatt. Ez komoly problémát jelenthet a Kommunista Párt számára: tüntetésekhez vagy zavargásokhoz vezethet. A Freedom House Kína Ellenállás Monitorának jelentése szerint a pénzügyi sérelmek miatt indított tüntetések száma az utóbbi hónapokban drámaian megnövekedett. Mivel minden tüntetést gyorsan elnyomnak és cenzúráznak a közösségi médiában, valószínűtlen, hogy ez most komoly fenyegetést jelentene Xi számára.

Xi 2012-ben azt mondta: „Csak akkor, ha az ország jól teljesít, és a nemzet is jól teljesít, akkor mindenki jól jár.” Ez az ígéret akkor hangzott el, amikor Kína gazdasági felemelkedése megállíthatatlannak tűnt. Ma azonban ez a helyzet már nem tűnik biztosnak. Az elmúlt évtized során Kína hatalmas előrelépést tett a fogyasztói elektronikai, akkumulátor, elektromos járművek és mesterséges intelligencia területén, mint a fejlett gyártás irányába való elmozdulás részeként. Az olyan technológiai óriások, mint a DeepSeek chatbot és a BYD, amely tavaly megelőzte a Teslát, a világ legnagyobb elektromos jármű gyártójává vált.

Trump vámjai azonban megzavarhatják ezeket a terveket. A kulcsfontosságú chip-értékesítések Kínába történő korlátozása, beleértve a legutóbbi lépéseket is, amelyek célja a Nvidia chipgyártó exportjának szigorítása, a technológiai fölény megszerzésére vonatkozó Xi amb

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cpq7y8vl55yo