Svéd várost bírságoltak meg a környezetvédelmi cél elmaradása miatt
Göteborg, Svédország második legnagyobb városa, folyamatosan hangsúlyozza környezetvédelmi elkötelezettségét, és ennek érdekében pénzügyi lépéseket is tesz. 2022-ben Göteborg városa lett az első helyi kormányzat a világon, amely fenntarthatósághoz kapcsolódó kölcsönt, azaz sustainability linked loan (SLL) formátumú hitelt vett fel. Ez a finanszírozási forma arra épít, hogy a hitelfelvevő és a bankok között évente meghatározott környezeti és társadalmi javulásokat kell elérni. Göteborg négy célterülete a megújuló energiaforrások használatának növelése, az önkormányzat járműflottájának elektromosra váltása, az önkormányzati épületek energiafelhasználásának csökkentése, például kórházak és iskolák esetében, valamint a város legszegényebb kerületeinek fejlesztése.
Ha a város eléri az éves javulási szinteket ezeken a területeken, akkor a kölcsön éves díjából 0,1%-os kedvezményt kap, ami körülbelül 100,000 svéd koronának (kb. 10,500 dollár, 8,000 font) felel meg. Ha azonban egy célt nem sikerül teljesíteni, akkor a városnak büntetést kell fizetnie, amely az elmaradt cél teljesítményének megfelelően alakul. 2022 és 2023 során Göteborgnak sikerült elkerülnie a pénzbírságot, azonban a 2024-re vonatkozó új adatok szerint a város nem teljesítette a megújuló energiaforrásokra való áttérés célját, ezért 150,000 koronás büntetésre számíthat. Azonban ezt a büntetést ellensúlyozza a kedvezmények, amelyeket az energiafelhasználás csökkentésére és társadalmi javulásra vonatkozó célok elérése miatt kapott.
Fredrik Block, Göteborg portfóliómenedzsere elmondta, hogy a helyi hatóság szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasra kell tűzni a célokat, hogy az egész szervezet azokat a célokat kövesse. Nem haladunk olyan gyorsan, ahogy vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk az, hogy 2030-ra közel karbonsemleges állapotba kerüljünk.” Block hangsúlyozta, hogy nem a pénzkeresés a fő motivációjuk, hanem az, hogy bemutassák a város fontos munkáját és az évente elért előrehaladást. Céljuk, hogy a világ lássa, milyen problémákkal küzdenek és mik a pozitívumok.
A város legszegényebb területein végzett fejlesztések és a célok teljesítése éves lakossági felmérések alapján történik. A lakosokat arról kérdezik, hogy miként érzik magukat a környezetük biztonságát és tisztaságát illetően. A legfontosabb kezdeményezések közé tartozik a lakások biztonságának növelése, több megfigyelő kamera telepítése és a rendőri jelenlét fokozása a bűnmegelőzés érdekében olyan városi területeken, mint Hjallbo és Biskopsgården, ahol a bűnözés és a munkanélküliség szintje magas, valamint jelentős bevándorló közösségekkel rendelkeznek.
A Framtiden nevű közszolgáltató, amely végső soron Göteborg városának tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. Lars Bankvall, a kutatás- és fejlesztési vezetőjük elmondta, hogy ezekben a sebezhető területekben a lakások többségét ők birtokolják. „Mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv ezeken a területeken. Senki más nincs ott, csak mi.” Bankvall hangsúlyozta, hogy a város számára az ő munkájuk a legfontosabb eszköz, mivel jelentős pénzügyi forrásokkal rendelkeznek.
Faduma Awil, egy szociális munkás, aki jelenleg karrier-tanácsadást végez egy foglalkoztatási központban, aggasztónak tartja, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet közvetít a fiatalok számára a szegényebb városi területeken, és növelheti a faji profilalkotást is. „Mit fognak gondolni a gyermekeink, amikor mindenhol kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd környéken egyet sem? Hogyan fognak érezni, amikor folyamatosan megfigyelik őket a rendőrök?” – teszi fel a kérdést Awil. Ő nem biztos abban sem, hogy a lakossági felmérések hatékonyak vagy pontosak, és úgy érzi, hogy a város aránytalanul nagy figyelmet fordít a környezetvédelmi célokra, miközben a hátrányos helyzetű területek javítását háttérbe szorítja.
A fenntarthatósághoz kapcsolódó kölcsön tárgyalása egy rendkívül szigorú és bonyolult folyamat, amely Göteborg városának egy évet vett igénybe, és hat nagy északi bank vett részt benne. A Bloomberg pénzügyi hírszolgáltató adatai szerint a globálisan kibocsátott SLL-ek száma 2023-ban 56%-kal csökkent. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank megtagadta olyan potenciális SLL kölcsönfelvevők finanszírozását, akiknek a javasolt céljai nem voltak elég ambiciózusak.
Azonban Olausson úgy véli, hogy a SLL-ek kihívást jelentenek azok számára, akik sikeresen megszerzik őket. „Sajnálatos, ha egy vállalat sok forrást fektet a SLL megtervezésébe, és aztán kiderül, hogy az egyetlen nyilvánosság, amit kapnak, negatív.” A dán Emagine tanácsadó cég, amely 2021-ben 10 millió fontot kölcsönzött, boldog a SLL-jével, mivel ez lehetővé tette számukra, hogy hat másik céget is megszerezhessenek világszerte. Céljaik között szerepel a női vezetők számának 16%-os növelése, valamint a munkavállalói fluktuáció 6%-os csökkentése a hét éves időszak alatt.
Göteborgban a város jelenlegi környezeti és társadalmi céljai 2030-ig tartanak, és Fredrik Block szerint a részletes éves SLL-jelentések bemutatják a potenciális jövőbeli befektetőknek, milyen különbséget tehet a pénzük. „A bankok pénzt akarnak adni a fenntartható városoknak, így a SLL-jelentésünk keretezi a fejlődésünket, ami vonzóbbá teszi a város számára a befektetőket.”
Ezeket is érdemes megnézni
Találd meg a tökéletes parfümöt, ami igazán neked való!
A 7 legfontosabb konyhai fűszernövény
