
Izraeli erők bezárják az ENSZ által működtetett iskolákat Kelet-Jeruzsálemben
Fegyveres izraeli biztonsági erők három iskolát zártak be, amelyeket az ENSZ palesztin menekülteknek fenntartott ügynöksége (UNRWA) működtetett Kelet-Jeruzsálem izraeli annexió alatt álló területén. A Shuafat menekülttáborban található iskolákból a diákokat már csütörtök reggel, nem sokkal az órák kezdete után hazaküldték. Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa kijelentette, hogy az izraeli hatóságok megfosztják a gyerekeket az alapvető tanulási joguktól, és nyíltan megsértik a nemzetközi jogot. Izrael azzal vádolja az UNRWA-t, hogy a Hamasz befolyása alá került, míg az ügynökség ezt határozottan tagadja, hangsúlyozva pártatlanságát.
A bezárásokról készült videók tanúsága szerint a diákok, főleg lányok, egyenruhában ölelték meg egymást az iskola előtt, miután izraeli erők jelentek meg a környéken. A bezárási határozatot, amelyet az iskola falára rögzítettek, a következő szavakkal írták: „Tilos az oktatási intézmények működtetése, tanárok, oktatói személyzet vagy más alkalmazottak foglalkoztatása, és tilos a diákok elhelyezése vagy belépésük engedélyezése ebbe az intézménybe.” Az UNRWA tájékoztatása szerint több mint 550, hat és tizenöt év közötti diák tartózkodott az iskolában, és az ügynökség egyik munkatársát őrizetbe vették, amit a megszállt Ciszjordániában dolgozó igazgató „traumatikus élményként” írt le azoknak a fiatal gyerekeknek, akik az oktatáshoz való hozzáférésük elvesztésének közvetlen kockázatának vannak kitéve.
Az UNRWA arról is beszámolt, hogy izraeli rendőrök három másik iskolában is jelen voltak Kelet-Jeruzsálemben, kényszerítve azokat, hogy hazaküldjék a diákokat. Lazzarini az X platformon fejezte ki aggodalmát, mondván: „Az iskolák lerohanása és bezárásuk végrehajtása nyílt megsértése a nemzetközi jognak. Ezek az iskolák az Egyesült Nemzetek sérthetetlen helyszínei.” Hozzátette: „A bezárási határozatok végrehajtásával az izraeli hatóságok megfosztják a palesztin gyerekeket alapvető tanulási joguktól. Az UNRWA iskoláinak nyitva kell maradniuk ahhoz, hogy megvédjék egy egész generáció jövőjét.”
A palesztin hatóság, amely a Ciszjordánia egy részét irányítja, amely nincs izraeli ellenőrzés alatt, azt nyilatkozta, hogy ez a lépés „a gyerekek oktatási jogának megsértése”. A brit konzulátus Jeruzsálemben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság, az EU, Norvégia, Svájc, Törökország és Japán határozottan ellenzi az UNRWA iskolákkal szemben kiadott bezárási határozatokat, és „szolidaritásukat fejezik ki a diákokkal, szülőkkel és tanárokkal”. Kiemelték, hogy az UNRWA 1950 óta működik Kelet-Jeruzsálemben az ENSZ Közgyűlésének mandátuma alapján, és Izraelnek a nemzetközi humanitárius jog értelmében biztosítania kell az összes olyan intézmény megfelelő működését, amely a gyerekek oktatására összpontosít.
Tavaly az izraeli parlament olyan törvényeket fogadott el, amelyek megtiltják az izraeli tisztviselők kapcsolatfelvételét az UNRWA-val, valamint az ügynökség tevékenységeit izraeli területen. Izrael 1967-ben, a Közel-Kelet háborúja során foglalta el Kelet-Jeruzsálemet, és 1980-ban gyakorlatilag annektálta, ami a nemzetközi közösség többsége által nem elismert lépés. Izrael az egész várost a fővárosának tekinti, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet jövőbeli államuk fővárosaként látják.
Jelenleg körülbelül 230 000 izraeli telepes él Kelet-Jeruzsálemben, mellettük pedig 390 000 palesztin. A nemzetközi közösség többsége illegálisnak tartja az ott és másutt, a Ciszjordániában épített telepeket, amit az International Court of Justice (ICJ) tavalyi tanácsadó véleménye is alátámaszt. Izrael azonban vitatja ezt a nézetet, és kijelentette, hogy nem fog együttműködni a tervezett rendszerrel, mivel az „fegyverré változtatja” a segélyezést. Benjamin Netanyahu kijelentette, hogy biztos abban, hogy 21 túsz életben van, de „három további” státusza nem világos. A gázai Rimal negyedében működő étterem nemrégiben közösségi konyhát üzemeltetett, ami újabb jelzés a helyi lakosság támogatására. A Eurovision igazgatója azt mondta, hogy egyetlen résztvevő EBU tag sem ellenzi nyilvánosan az izraeli Kan közvetítőt. Egy magas rangú tisztviselő pedig visszautasította Donald Trump amerikai elnök kijelentését, miszerint a jemeni csoport „meghátrált”, amikor tűzszüneti megállapodást kötöttek.

