Az idegen bolygókon élő élet titkai és ami az emberiségre vár
A tudományos felfedezések gyakran nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem mély hatással vannak a kollektív pszichénkre is, megkérdőjelezve helyünket az univerzumban. Ilyen mérföldkő volt, amikor először érkeztek képek a Földről, vagy amikor élet nyomaira bukkantak egy másik égitesten. Most újabb izgalmas hír érkezett, amely szerint a K2-18b nevű bolygón olyan gázokat találtak, amelyeket a Földön egyszerű tengeri organizmusok termelnek. Ez a felfedezés egy lépéssel közelebb hozza az idegen élet valódi felfedezésének lehetőségét, amely azt jelentené, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem csillagászati intézetének professzora úgy véli, hogy talán már a válasz küszöbén állunk.
A tudományos közösség számára ez a felfedezés nem csupán egy újabb adat, hanem számos kérdést vet fel, például azt, hogy egy esetleges idegen élet felfedezése hogyan változtatná meg az emberi faj identitását. Őseink már régóta meséltek az égen élő lényekről, és a 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy a Marson egy fejlett civilizáció nyomait látják. Az ilyen spekulációk hatalmas pulpszci-fi kultúrát generáltak, amely repülő csészealjakról és zöld kis idegenekről szólt. Az akkori politikai légkörben a nyugati kormányok a kommunizmus terjedésétől való félelmet táplálták, így az űrből érkező látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták, nem pedig reményként.
A legújabb felfedezés, amely a „legmeggyőzőbb bizonyíték” az idegen élet létezésére, nem a Marsról vagy a Vénuszról származik, hanem egy olyan bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire található egy távoli csillag körül. A kutatás egyik legnagyobb kihívása, hogy tudjuk, hol keressük az élet jeleit. A NASA eddig a Marsra összpontosított, de ez 1992 óta változni kezdett, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett. Azóta közel 6000 exobolygót fedeztek fel, sokan közülük gázóriások, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz. Mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajtuk, ami az élet szempontjából alapvetően fontos. Azonban sok exobolygó található úgynevezett „Goldilocks zónában”, ahol a távolság „éppen megfelelő” az élet támogatásához.
Madhusudhan professzor úgy véli, hogy galaxisunkban több ezer bolygó lehet, amelyek potenciálisan életet hordozhatnak. A kutatók az atmoszférák kémiai összetételének elemzésére fejlesztettek ki új műszereket. Az ambíciójuk lélegzetelállító volt: meg akarták ragadni a csillagfény apró részleteit, amelyek átszűrődnek a távoli bolygók atmoszféráján, és vizsgálni azokat az élő organizmusok által termelt molekulák kémiai lenyomataiért. A NASA James Webb Űrtávcsöve, amely a K2-18b bolygón felfedezett gázt azonosította, a valaha épített legfejlettebb űrtávcső, és az 2021-es indulása óta izgalommal tölti el a tudományos közösséget.
Bár a JWST korlátai vannak, és nem képes észlelni a Földhöz hasonló kis bolygókat, a NASA a 2030-as évekre tervezi a Lakható Világok Obszervatóriumát, amely képes lesz az ilyen bolygók atmoszférájának mintázására. A jövőben a különböző űrprogramok, mint például az ESA ExoMars rover, amelyet 2028-ra terveznek, illetve a NASA Dragonfly küldetése, amely a Szaturnusz Titan holdjára fog landolni, mind hozzájárulnak az idegen élet felfedezéséhez.
Madhusudhan professzor úgy véli, hogy a következő két évben elegendő adatot gyűjt majd ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítani tudja a K2-18b körüli biosignatúrák létezését. Azonban még ha sikerül is ezt elérnie, a felfedezés nem fog tömeges ünneplést eredményezni, hanem egy újabb tudományos vitát indít el arról, hogy a biosignatúrák nem élő jelenségekből származhatnak-e. Ahogy egyre több adat gyűlik össze, és a kémikusok nem találnak alternatív magyarázatokat, úgy a tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat a más világokban létező élet valószínűsége felé.
A tudományos közösség egyre inkább úgy véli, hogy eljön az idő, amikor az élet felfedezése már nem kérdés, hanem csak idő kérdése. A felfedezés nemcsak a tudományos diskurzus szempontjából lenne mérföldkő, hanem alapjaiban változtatná meg az emberi létezés értelmét is. Ahogy Madhusudhan professzor fogalmaz, „amikor az égre nézünk, nem csupán fizikai objektumokat látunk, hanem egy élő eget”. Ez a felismerés hatalmas társadalmi következményekkel járna, mivel egyesítené az embereket, és eltüntetné a különbségeket, amelyek elválasztanak bennünket egymástól. A tudományos közösség számára ez a felfedezés új utakat nyithat a kozmikus perspektíva megértéséhez.
Ezeket is érdemes megnézni
Tízéves csúcsot ütött a vízszennyezés Angliában, figyelmeztetnek a környezetvédők
Britannia nagyobb EU-s alku lehetőségét kapja az amerikai megállapodás révén
