Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segíthetnek a gázai segélyezésben, a ENSZ aggodalmai ellenére

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert dolgoznak ki a humanitárius segélyek palesztinokhoz történő eljuttatására Gázában, amely magáncégeken keresztül valósulna meg, miközben Izrael blokádja már harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztó központokat” alakítanak ki, amelyek biztonsági vállalkozók védelme alatt fognak működni, és kezdetben több mint egymillió embernek biztosítanak élelmiszert és egyéb alapellátmányokat. Az elképzelés célja, hogy megelőzzék, hogy a Hamasz ellopja a segélyt. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem fog részt venni a segélyek kézbesítésében vagy elosztásában, de a hadseregük védelmi feladatokat lát el az elosztó központok körüli területeken.

Ez a terv a nemzetközi közösség körében vitákat váltott ki, mivel az ENSZ ügynökségei kifejezték, hogy nem kívánnak együttműködni a segélyek ilyen módon történő elosztásában, mivel úgy vélik, hogy az „fegyverré változtatja” a segélyt. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője a BBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy „nem vesznek részt” olyan erőfeszítésekben, amelyek ellentétesek alapelveikkel. A humanitárius segélyek elosztásának ilyen formája szerintük nem felel meg a humanitárius szervezetek alapvető etikájának.

Március eleje óta Izrael leállította a Gázába irányuló összes ellátmányt – beleértve az élelmiszert, menedéket, gyógyszereket és üzemanyagot –, ami humanitárius válságot okozott a 2,1 milliós lakosság számára. Az OCHA szerint a közösségi konyhák körülbelül harmada bezárta kapuit az utóbbi hetek élelmiszer- és üzemanyaghiánya miatt. A World Central Kitchen, egy amerikai alapítvány, amely naponta 133 000 étkezést biztosított, szintén kénytelen volt leállítani a működését, mivel elfogytak az alapanyagok.

A helyi piacokon az alapvető élelmiszerek árai is drámaian megemelkedtek, egy 25 kg-os lisztes zsák ára például 415 dollárra emelkedett Gázavárosban, ami harmincszoros növekedés az február végi árakhoz képest. Huckabee újságíróknak Jerusalemben elmondta, hogy Donald Trump elnök sürgős kérdésnek tartja a gázai segélyezést, és a csapata azon dolgozik, hogy a lehető leggyorsabban eljuttassa a humanitárius segélyt az érintettekhez.

Izrael és az Egyesült Államok a Hamasz segélyekkel való visszaélése miatt aggódnak. Huckabee kijelentette, hogy a korábbi intézkedéseket gyakran a Hamasz élelmiszerlopása követte. Az ENSZ és más ügynökségek szerint viszont erős felügyeleti mechanizmusaik vannak, és amikor a segélyek beáramlottak Gázába, a fosztogatások száma jelentősen csökkent. A Világbank is megerősítette, hogy a háború alatt egyetlen orvosi ellátmányukat sem lopták el.

A Trump-adminisztráció megpróbálja növelni a támogatást az új segélykezdeményezés mögött, különösen az elnök jövő heti látogatása előtt a gazdag arab öböl országokban, amelyek finanszírozási lehetőségeket nyújthatnak. Egy nem kormányzati szervezet is létrejött a segélyek elosztásának megszervezésére, amely nem kerül izraeli katonai ellenőrzés alá. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael biztonsági feladatokat lát el, mivel a terület háborús övezetnek számít, de nem vesz részt az élelmiszer elosztásában.

Az újonnan bejegyzett Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) tűnik a segélyek elosztására létrehozott szervezetnek. A BBC által megismert 14 oldalas dokumentum négy elosztóhelyszín létrehozását ígéri, amely kezdetben 1,2 millió ember számára biztosít élelmiszert, vizet és higiéniai csomagokat. Az alapítvány célja, hogy végül minden gázaihoz eljusson a segítség, és az alapító dokumentum hangsúlyozza, hogy a GHF független, alaposan ellenőrzött modellel kívánja biztosítani a segélyeket a rászorulók számára.

A dokumentum említi, hogy a GHF irányelveit a humanitárius elvek, mint az emberiesség, a pártatlanság és a függetlenség vezérlik. A vezetőség tagjai között szerepel egy volt vezérigazgatója a World Central Kitchennek, valamint az ENSZ Élelmezési Világszervezetének korábbi amerikai vezetője, David Beasley, akinek részvétele azonban még nem megerősített. A segélyezési mechanizmus működésének részleteit azonban nem közölték.

A gázai háború a Hamasz által október 7-én végrehajtott támadások következtében robbant ki, amely során körülbelül 1200 ember halt meg, és több mint 250 embert túszul ejtettek. Az izraeli katonai kampány eddig több mint 52 700 ember halálát okozta Gázában, többségük nők, gyermekek és idősek. Az izraeli biztonsági kabinet a múlt vasárnap jóváhagyta a Hamasz ellenőrzése alatti terület intenzívebb katonai támadását, amely magában foglalhatja a lakosság déli területekre kényszerített áthelyezését és az egész terület tartós elfoglalását.

Ez a lépés széleskörű nemzetközi elítélést váltott ki, mivel Izrael szövetségesei is felhívták a figyelmet arra, hogy a nemzetközi jog értelmében kötelesek biztosítani a humanitárius segélyek akadálytalan áthaladását. A brit kormány a Közel-Keletért felelős minisztere, Hamish Falconer a parlamentben elmondta, hogy aggasztónak tartják az izraeli bejelentéseket, amelyek „veszélyes új szakaszba” vihetik a gázai háborút.

A segélyezésről szólva kijelentette, hogy „nehéz látni, hogyan lenne a magáncégek által történő új izraeli segélyezési terv összhangban a humanitárius elvekkel, és hogyan tudná kielégíteni a szükségletek mértékét”. A jövőbeni humanitárius munkájukat is kihívások elé állíthatja, ha a konfliktus egyik oldalának katonai követelményeihez alkalmazkodnak, mivel ez csökkentheti az ENSZ semlegességének és pártatlanságának megítélését. A helyzet tovább bonyolódik, hiszen az ENSZ és más segélyszervezetek is hangsúlyozzák, hogy tonnányi segély már készen áll a gázai határátkelők közelében, csak Izraelnek kellene engedélyeznie azok belépését. A blokád folytatásával a tömeges éhínség kockázata egyre nő.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp92rlm300mo