A jövő űrutazása: Valóban robotok váltják fel az emberi űrhajósokat?
A karácsony estéjén egy autonóm űrszonda, a NASA Parker Solar Probe, történelmi pillanatot hozott, amikor a Nap közvetlen közelében repült el, közelebb, mint bármely ember által készített tárgy valaha. A szonda küldetése az volt, hogy mélyebben megismerje a Napot és annak hatását a Föld űridőjárására. Ez a mérföldkő a humán tudományos felfedezések terén egy olyan esemény volt, amelyben emberi részvétel nélkül valósult meg, mivel a Parker Solar Probe önállóan hajtotta végre az előre programozott feladatait, anélkül hogy bármilyen kommunikációt folytatott volna a Földdel.
Az utóbbi hatvan évben számos robotikus szondát indítottak a Naprendszeren át, amelyek olyan helyszínekre jutottak el, ahová az emberek nem tudtak elérkezni. A Parker Solar Probe tíznapos repülése során körülbelül 1000 Celsius-fokos hőmérsékletet tapasztalt, amely újabb bizonyítéka a robotikus űrszondák fejlődésének. Az autonóm űrhajók sikerei, párosulva az új, fejlett mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével, felvetik a kérdést, hogy a jövő űrkutatásában milyen szerepet játszhatnak az emberek. Egyes tudósok kétségbe vonják, hogy az emberi űrhajósokra egyáltalán szükség lesz-e. Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza például azt mondta: „A robotok gyorsan fejlődnek, és az emberek küldésének indoka egyre gyengébbé válik.” Hozzátette, hogy a tudományos kutatások szempontjából a robotok sokkal hatékonyabbak és gazdaságosabbak.
Andrew Coates, a Londoni Egyetem fizikusa egyetért Rees véleményével, hangsúlyozva, hogy a robotok képesek messzebbre és több feladat elvégzésére, mint az emberek. Azonban felmerül a kérdés, hogy a jövő űrhajós generációknak milyen lehetőségeik maradnak, és vajon vannak-e olyan funkciók, amelyeket az emberek képesek elvégezni az űrben, de a robotok sosem fognak tudni.
Robotikus űrszondák már minden bolygót meglátogattak a Naprendszerben, valamint számos aszteroidát és üstököst, míg az emberek eddig csak két helyszínre jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra. Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben, kezdve Jurij Gagarin 1961-es űrutazásával, aki az első emberi űrkutató volt. A legtöbben a Föld körüli pályán vagy a szuborbitális repüléseken vettek részt, amelyek néhány percig tartottak.
Dr. Kelly Weinersmith, a Rice Egyetem biológusa rámutat arra, hogy a presztízs mindig is fontos indoka volt az emberek űrbe juttatásának, mivel ez a politikai rendszerek hatékonyságát és a nép intelligenciáját is megmutatja. Az emberek természetes felfedezés iránti vágya mellett azonban a Föld körüli űrben végzett kutatások, mint például a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek, szintén elősegítik a tudományos fejlődést. A robotok a kutatásokban való részvételükkel képesek olyan helyszínekre eljutni, ahol az emberek nem tudnának dolgozni, és ott mérőeszközökkel tanulmányozni a légkör és a felszínek tulajdonságait.
A robotok bizonyos esetekben lassúak lehetnek, például a Mars felszínén közlekedő roverek alig 0,1 mph sebességgel mozognak. Dr. Ian Crawford, a Londoni Egyetem bolygótudósa arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia ugyan képes legyőzni az embereket sakkban, de nem biztos, hogy az űrbeli felfedezésekben is felülmúlják őket. Ugyanakkor bízik abban, hogy az MI algoritmusok lehetővé teszik a roverek számára, hogy hatékonyabban működjenek.
A technológia szerepet játszhat az emberi űrutazás kiegészítésében is, például automatizálva a monoton feladatokat, hogy az űrhajósok a fontosabb kutatásokra összpontosíthassanak. Dr. Kiri Wagstaff, a NASA korábbi munkatársa hangsúlyozta, hogy a gépek nem fáradnak el, míg az emberek elveszítik a fókuszt a hosszú távú munkák során.
A NASA Valkyrie robotja, amely a Johnson Űrközpont által készült, humanoid gép, amely képes lehet az űrben végzett alapvető feladatokat ellátni, mivel fizikai képességei közelebb állnak az emberekhez. A NASA Robonaut volt az első humanoid robot, amelyet űrbeli feladatok ellátására terveztek, és célja, hogy olyan feladatokat hajtson végre, amelyeket korábban emberek végeztek.
A jövőbeni emberi űrkutatásban fontos szerepet játszhatnak a robotok, nem mint helyettesítők, hanem mint az emberek munkatársai. A NASA Curiosity rover például a Mars Gale kráterében dolgozik, és autonóm módon elvégzi a tudományos feladatokat. A robotok azonban nem tudják megvalósítani az emberek inspiráló hatását, amelyre az embereknek szükségük van a felfedezések iránti érdeklődés fenntartásában.
A NASA tervei szerint az emberi űrutazás folytatódik, és a következő évtizedben újabb emberek utazhatnak a Holdra. A kínai űrügynökség is célul tűzte ki az űrhajósok Holdra juttatását, míg Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, hosszú távú terveket készít a Mars kolóniájának létrehozására. Az űrkutatás jövője tehát egyaránt izgalmas és kihívásokkal teli, hiszen az emberi és robotikus felfedezések határvonalai egyre elmosódnak.
Ezeket is érdemes megnézni
Karate Tigris 1: Nincs irgalom szereposztásának titkai és érdekességei
Xi igazi kihívása nem Trump kereskedelmi háborúja
