Tavaly rekordszámú trópusi erdő pusztult el

A világ trópusi erdei, amelyek kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni védelemben, soha nem látott ütemben tűntek el az elmúlt évben, új műholdas elemzések alapján. Kutatók becslése szerint 2024-ben 67 000 négyzetkilométer, azaz körülbelül 26 000 négyzettmiles területű érintetlen, ősi erdő veszett el – ez a terület majdnem akkora, mint Írország, vagy napi 18 focipályányi területet jelent percenként. A tűzesetek voltak a legfőbb okai ennek a drámai csökkenésnek, először felülmúlva a mezőgazdasági területek iránti keresletet. Különösen súlyosan érintette az Amazon-vidéket a rekordot döntő aszály, ami tovább súlyosbította a helyzetet.

A délkelet-ázsiai országokban azonban kedvezőbb hírek érkeztek, ahol a kormányzati intézkedések hozzájárultak az erdőveszteség csökkentéséhez. A trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű, több száz milliárd tonna szén-dioxidot tárolnak a talajukban és a fás törzsekben. Az új globális rekord azonban további kérdéseket vet fel azok ellenállóképességével kapcsolatban egy melegedő bolygón. Számos kutató aggasztónak tartja, hogy egyes erdők, például az Amazon bizonyos részei egy „tipping point” közelébe kerülhetnek, ahonnan már nem lesz visszaút. Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója „félelmetesnek” nevezte az új eredményeket, és figyelmeztetett a trópusi esőerdők „szavannásodására”, ahol az ősi erdők visszahúzódnak, és tartósan szavannával váltják fel őket.

Egy külön tanulmány, amely a múlt héten jelent meg, hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg, miszerint jelentős erdőpusztulás várható az Amazonban, ha a globális felmelegedés meghaladja a nemzetközi 1,5 Celsius-fokos célt. Ez nemcsak a legbiodiverzebb élőhelyeken élő állat- és növényfajok vibráló sokszínűségét fenyegeti, hanem komoly következményekkel is jár a globális klímára nézve. Az Amazon eddig az emberiség javát szolgálta, hiszen több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban a erdők elégetése óriási mennyiségű szén-dioxidot szabadít fel, ami fokozza a globális felmelegedést.

A 2023-24-es időszakban az Amazon a legrosszabb aszályt tapasztalta, amelyet a klímaváltozás és a természetes El Niño időjárási jelenség fokozott. Sok tűz szándékosan indult el, hogy mezőgazdasági területeket tisztítsanak meg, ami megnehezíti a problémák elkülönítését. Azonban az aszály megfelelő körülményeket biztosított a tüzek ellenőrizhetetlen terjedéséhez, különösen Brazíliában és Bolíviában. Bár csak egyetlen évről van szó, ez illeszkedik a melegedő világban várható, intenzívebb trópusi tüzek mintázatába. Rod Taylor, a World Resources Institute (WRI) képviselője hangsúlyozta, hogy „új fázisban vagyunk, ahol nem csupán a mezőgazdasági területek tisztítása a fő ok.” Az új hatások között említette, hogy a tüzek intenzívebbé és félelmetesebbé váltak, mint valaha.

Összességében a világ ősi trópusi erdeinek rekord vesztesége 3,1 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami nagyjából megegyezik az Európai Unió kibocsátásaival. Délkelet-Ázsia országai azonban megfordították a globális trendet. Indonéziában például a primer erdőveszteség 11%-kal csökkent az előző évhez képest, annak ellenére, hogy aszályos körülmények uralkodtak. Ez a kormányok és közösségek közötti együttműködés eredményeként jött létre, amely a „tüzelés tilalma” törvények megszorítására irányult.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő COP30 klímacsúcs, amelyet az Amazonban tartanak, kulcsszerepet fog játszani az erdővédelmi programok megosztásában és népszerűsítésében. Az egyik javaslat az, hogy jutalmazzák azokat az országokat, amelyek megőrzik a trópusi erdőket. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de ígéretesnek tűnik. Az új intézkedések és politikák kidolgozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő generációi számára megőrizzük ezt az értékes ökoszisztémát.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0lnngl6713o