Apple növeli India gyári reményeit, de egy amerikai-kínai megállapodás mindent keresztülhúzhat
Az utóbbi hetekben India ambíciói, hogy a világ gyárává váljon, hirtelen új kihívásokkal néznek szembe. Washington és Peking ugyanis bejelentette a kereskedelmi kapcsolatok „újraindítását”, ami megnehezíti Delhi céljának megvalósítását, hogy Kínát helyettesítse globális gyártási központként. A közelmúltban Donald Trump bejelentette, hogy a Kínára kivetett vámok drámaian csökkentek, 145%-ról 30%-ra, míg India esetében ez a szám 27% maradt. Ajay Srivastava, a Global Trade Research Institute (GTRI) kutatóintézet szakértője arra figyelmeztetett, hogy a gyártási befektetések, amelyek eddig Indiába irányultak, most „megrekedhetnek” vagy akár vissza is térhetnek Kínába. Szerinte India alacsony költségű összeszerelő üzemei talán megmaradnak, de a hozzáadott érték növekedése veszélybe kerülhet.
Ez a hirtelen változás éles ellentétben áll azzal az optimizmussal, amely Delhi városában uralkodott, miután az Apple bejelentette, hogy a jövőben az Egyesült Államokba szánt iPhone-ok gyártásának nagy részét Kínából Indiába kívánja áthelyezni. A helyzet azonban árnyaltabb, mivel Trump elnök figyelmeztette az Apple vezérigazgatóját, Tim Cookot, hogy ne építsen gyárat Indiában, mivel az ország a világ legmagasabb vámú országainak egyike. Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza a kereskedelmi megállapodás bejelentése előtt azt írta, hogy India jól pozicionált lehet Kínával szemben, mint az Egyesült Államok számára szállító alternatíva. Shah kiemelte, hogy India exportjainak 40%-a hasonló termékekből áll, mint amelyeket Kína is exportál.
A legfrissebb felmérések szerint az indiai gyártók új exportmegrendelései 14 éves csúcsra emelkedtek, ami azt jelzi, hogy az indiai exportőrök már elkezdtek betölteni a kínai termelők által hagyott űrt. A Nomura japán brókerház is megemlítette, hogy egyre több „anecdotal evidence” (tapasztalati bizonyíték) van arra, hogy India a „kereskedelmi eltérés és az ellátási lánc elmozdulás” nyertese lehet az alacsony és közepes technológiájú gyártás területén, különösen az elektronikai, textil- és játékgyártásban.
A szakértők egy része azonban úgy véli, hogy a Peking és Washington közötti kereskedelmi „újraindítás” ellenére a két ország közötti stratégiai eltávolodás hosszú távon India javára válhat. Narendra Modi kormánya készebbnek tűnik, hogy megnyissa kapuit a külföldi vállalatok előtt, miután évekig védőpolitikát folytatott. India és az Egyesült Államok egy kereskedelmi megállapodásról is tárgyal, amely kedvező helyzetbe hozhatja Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságát a „Kína-exodus” idején, amikor a globális cégek eltérítik működéseiket, hogy diverzifikálják ellátási láncaikat.
Nemrégiben India kereskedelmi megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, amely jelentősen csökkenti a vámokat védett szektorokban, mint a whiskey és az autók. Ez egy kis betekintést nyújt abba, hogy milyen engedményeket tehet Delhi Trumpnak az India és az Egyesült Államok közötti folytatódó kereskedelmi tárgyalások során. Ugyanakkor az optimizmust óvatossággal kell kezelni, hiszen Kína visszatért a versenybe, és a vállalatok nem hagyják figyelmen kívül más ázsiai versenytársakat sem, mint például Vietnámot.
A Nomura közgazdászai figyelmeztetnek, hogy India számára a lehetőség kihasználásához komoly üzleti környezet reformokra van szükség. A nehéz üzleti klíma hosszú ideje frusztrálja a külföldi befektetőket, és megakadályozta India gyártási növekedését, amelynek GDP-hez való hozzájárulása két évtizede körülbelül 15%-on stagnál. Modi kormánya által bevezetett intézkedések, mint például a Termeléshez Kötött Juttatás (PLI) program, csak korlátozott sikerrel növelték ezt a számot. A Niti Aayog, a kormány kutatóintézete is elismerte India „korlátozott sikerét” a Kínából elmozduló befektetések vonzásában.
Egy másik jelentős aggály, hogy India továbbra is Kínára támaszkodik az elektronikai termékekhez, például az iPhone-hoz szükséges nyersanyagok és alkatrészek beszerzésében, ami korlátozza Delhi képességét a teljes mértékben való kihasználására az ellátási lánc elmozdulásának. Srivastava megjegyezte, hogy jelenleg az Apple az Egyesült Államokban eladott iPhone-onként több mint 450 dollárt keres, míg India kevesebb mint 25 dollárt kap, még akkor is, ha a teljes, 1000 dolláros ár Indian exportként van nyilvántartva.
Végül aggasztó, hogy a kínai exportőrök megpróbálhatják India területén keresztül átirányítani termékeiket az Egyesült Államokba. India láthatóan nem ellenzi ezt az elképzelést, annak ellenére, hogy ennek súlyos következményei lehetnek. A legfelsőbb gazdasági tanácsadó tavaly azt mondta, hogy India több kínai vállalatot kellene vonzzon, hogy exportorientált gyárakat állítsanak fel, ezzel növelve a gyártási ipart, ami egyfajta elismerése annak, hogy saját iparpolitika nem hozott megfelelő eredményeket. A szakértők azonban figyelmeztetnek arra, hogy ez tovább korlátozhatja India képességét a helyi tudás megszerzésére és saját ipari bázisának növelésére. Mindezek azt mutatják, hogy India még mindig messze van attól, hogy megvalósítsa gyártolmácsait.
Ezeket is érdemes megnézni
A közalkalmazotti tanács választás menete és fontos tudnivalói
Üres polcokkal zártak a M&S boltjaiban a kibertámadás után
