Az AI-t elutasítók története

Sabine Zetteler, a londoni kommunikációs ügynökség tulajdonosa, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazását. „Nem tudom, miért kellene foglalkoznom olyan írásokkal, amelyeket valaki nem tudott megírni” – mondja, utalva egy közelmúltban olvasott mondatra, amely mélyen megérintette. Zetteler ügynöksége körülbelül tíz főt foglalkoztat, részmunkaidős és teljes munkaidős munkatársakkal, és úgy érzi, hogy az MI elterjedése nem csupán a munka világát, hanem az emberi kapcsolatokat is veszélyezteti. „Mi értelme van olyan tartalmakat küldeni, amelyeket nem mi írtunk, vagy újságokat olvasni, amelyeket gépek készítettek?” – kérdezi, kifejezve, hogy számára a kreatív folyamatban való részvétel és az emberi érintkezés elengedhetetlen.

Zetteler nem egyedül van a véleményével; sokan, mint például Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén elutasítják az MI használatát. Achery Londonban dolgozik, és elmondja, hogy számára az MI „lélektelen”, ellentétes a vállalkozásával, amely a humán kapcsolatokra épít. A környezeti hatások is aggasztják: „Azt tapasztaltam, hogy a működtetéshez szükséges energiafogyasztás borzasztó, és sokan nincsenek tudatában ennek” – mondja. Zetteler és Achery tehát a mesterséges intelligencia elterjedése ellen érvelnek, hangsúlyozva annak emberi és környezeti költségeit.

A mesterséges intelligencia népszerűsége 2022 végén, a ChatGPT megjelenésével kezdődött, azóta pedig a platform havonta több mint öt milliárd látogatót vonz, a Semrush szoftvercég adatai szerint. Az MI rendszerek, mint amilyen a ChatGPT, hatalmas mennyiségű energiát igényelnek a betanításhoz és működtetéshez. A Goldman Sachs jelentése szerint egyetlen ChatGPT lekérdezés körülbelül tízszer annyi energiát használ, mint egy Google keresés, ami sokakat aggaszt. Zetteler számára ez a környezeti hatás és a társadalmi következmények egyaránt fontos szempontok.

A mesterséges intelligencia használatának ellenállása nem mindenki számára lehetséges. Jackie Adams, egy digitális marketing területén dolgozó nő, aki kezdetben szintén elutasította az MI-t a környezeti okok miatt, végül be kellett látnia, hogy a munkahelyi verseny miatt nem engedheti meg magának a lemaradást. „A kollégáim már elkezdtek MI-t használni a szövegírás és ötletgenerálás területén, és amikor megkértek, hogy csökkentsem a költségvetésemet, nem volt más választásom” – meséli. Adams most már nem érzi, hogy az MI használata lusta hozzáállás lenne; inkább úgy látja, hogy ez segíti a munkáját és javítja a teljesítményét.

James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az MI etikájára specializálódott, arra figyelmeztet, hogy az MI használata elkerülhetetlen. Szerinte a döntések megértéséhez továbbra is szükség lesz emberekre, de sok területen, mint például az időjárás-előrejelzés, az MI felhasználása elkerülhetetlenné válik. Az MI által vezérelt világban, ahol a gépek egyre inkább átvállalják a feladatokat, az embereknek fel kell készülniük arra, hogy az új technológiák mellett kell dolgozniuk.

Adams úgy érzi, hogy a mesterséges intelligencia növekvő hatása aggasztó, mivel úgy tűnik, hogy a munkájuk egyre inkább a gépekre van bízva. „Még a Google keresések is tartalmaznak MI által generált összefoglalókat, és az e-mailekben is megjelennek a legfontosabb pontok. Úgy érzem, hogy már nincs kontrollunk” – mondja. A mesterséges intelligencia tehát nem csupán a munkahelyi kultúrát, hanem a társadalmi normákat is átalakítja, új kihívások elé állítva az egyéneket és a közösségeket.

Zetteler, Achery, Adams és mások véleményei rávilágítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán egy technológiai újítás, hanem komplex társadalmi és etikai kérdéseket is felvet. A jövőbeli fejlődés során fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a technológiai előnyök és az emberi értékek között, hogy a mesterséges intelligencia a társadalom javát szolgálja, és ne váljon a kreativitás vagy az emberi kapcsolatok rovására.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo